2026. május 7.
2026. április 24-én tartott kuratóriumi ülés eredménye:
23 fő pályázott, 14 fő részesült támogatásban. 9 fő a 2026–2027. tanév első 5 hónapjában ösztöndíjra lesz jogosult havi 80 ezer forint értékben. 5 fő egyszeri, 150 ezer forint pénztámogatásban részesül.
Összesen: 4.750.000 Ft került felosztásra.
Eredményhirdetés: 2026. május 15-én 15 órakor a 2001 számú tanácsteremben.
2025. szeptember 23.
2024. adóévi 1% felajánlott összege: 508.940,-Ft
Nagyon KÖSZÖNJÜK!
2025. adóévi 1% felajánlott összege: 578.587,-Ft
Nagyon KÖSZÖNJÜK!
Továbbra is támogatni tudjuk a rászoruló tehetséges fiatalokat
2025. augusztus 8.
2025. augusztus 8-án ezzel a koszorúval búcsúztattuk el KISS JÁNOST, aki 28 évig volt képviselő kuratóriumi tag alapítványunkban.
Nyugodjon békében!
2025. március 7.
A Sádt Győző Alapítvány kuratóriumának tagjai és az alapító család hálásan köszönik az alapítvány támogatóinak az adó 1% felajánlásait, melynek összege:
578.587,-Ft lett.
Nagy öröm, hogy tovább tudjuk segíteni a hátrányos anyagi helyzetben élő tehetséges, szorgalmas fiatalok diploma elérésének célját.
Erre a linkre kattintva megtekinthető a film. A film alkotója Gulyás Gyula.
A riport az alábbi linken, az RTL Most-ra bejelentkezve nézhető meg a videó 7 perc 28 másodpercétől:
A négy ember megöléséért életfogytiglani büntetésre ítélt Bene-Donászi páros még életben lévő tagja, Bene László számára nincs bocsánat. Legalábbis a skálás gyilkosságban elhunyt 23 éves egyetemista fiú, Sádt Győző bátyja úgy gondolja, azt máshol kell keresnie, és hiba lenne a társadalomra szabadítani Benét.
A Blikk 2014. január 23-i számában foglalkozott Győző gyilkosaival és az Alapítvánnyal.
"Összeomlás helyett segíteni kezdtek. A 20 évvel ezelőtti skálás gyilkosság egyetemista áldozatának szülei tízmilliós alapítványt hoztak létre, és fiatalokat segítenek."
Veress Krisztina riportfilmje.
"Két év múlva szabadulhat a 90-es évek egyik legkegyetlenebb bűnözője Bene László, aki társával együtt négy embert ölt meg hidegvérrel. A párost 1994-ben fogták el. A társ, Donászi Aladár azóta öngyilkos lett a börtönben, Bene azonban készül a szabad életre, és nincs lelkiismeret-furdalása. A Mokkában egyik áldozatának édesanyja elmondta, fél a gyilkos szabadulásától, főleg, mert a mai napig nem bánta meg tettét…"
A Bors 2012. január 24-i számában jelent meg interjú Sádt Zsuzsával Győző gyilkosának közelgő szabadulása kapcsán.
Őszinte és mély fájdalommal tudatjuk, hogy Sádt Ede címzetes igazgató, Sádt Győző édesapja, a Sádt Győző Alapítvány létrehozója és kuratóriumi tagja 2011. március 5-én, életének 76. évében elhunyt.
Felejthetetlen halottunkról végső búcsút 2011. március 19-én vettünk a Farkasréti temető főbejárati Makovecz-termében.
Sádt Edét a Kós Károly Kollégium saját halottjának tekinti.
A Bors 2010. április 25-i számában jelent meg az alábbi cikk az alapítványról.
Zsuzsa: rám várt a meglőtt fiam
Sádt Edéné Zsuzsa ma is borzongva idézi fel a tizennyolc évvel ezelőtti május 11-ét, amikor fiát a budai Skála Áruháznál megtámadta és lelőtte a hírhedt Donászi Aladár–Bene László rablópáros.
Felidézné a tragédia napját?
Győző negyedéves volt a Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetemen (ma Corvinus), mellette munkát vállalt a Skála áruházban. Minden pénzét félretette, az akkor még ritkaságszámba menő számítógépre gyűjtött. Reggel 6-kor kezdett, a főnöke átadott neki 300 ezer forintot, hogy azt váltsa fel apróra a Nemzeti Bankban, hogy nyitásra legyen váltópénz.
Ekkor azonban Donászi és Bene elállta a taxi útját, amiben Győző utazott. Tudja, melyik lőtte le a fiát?
Donászi. Feltépte az ajtót, és tüzelt... Bocsánat, még mindig végigfut rajtam a hideg. Máig kísért a fiam gyilkosa... Szóval felkapta mellőle a pénzeszsákokat, és elmenekültek, de a zsákok üresek voltak. Mikor a mentősök kiemelték az autóból a fiamat, kiesett a kezéből egy skálás zacskó, amiben a 300 ezer forint volt. Győző halálában is okosabb volt, mint a két támadó. Azonnal a Honvéd kórházba rohantunk, oda vitték be. Bár soha azelőtt nem jártam ott, egyenesen berohantam, a portás is hiába próbált feltartóztatni. A mai napig nem tudom, hogyan, de éppen abba a kórterembe futottam, ahol a fiam volt. Az orvosa mondta, hogy abban a pillanatban lehelte ki a lelkét, amikor megérkeztem. Talán megvárt.
Hogyan tudták feldolgozni gyermekük elvesztését?
A gyermekeink és Győző évfolyamtársai tartották bennünk a lelket. De az első nap elteltével egyik pillanatról a másikra összeszedtük magunkat. Emlékszem, a férjem már 24 órája jajgatott kétségbeesve, amikor a gyermekeink bejöttek, és azt mondták: ezt nem bírják tovább. Tudtuk, hogy két lehetőségünk van: vagy öngyilkosok leszünk, vagy tovább éljük az életünket. Amint ezt kimondtuk, Ede felkelt az ágyból, és többé már nem jajgatott. A munkába temetkeztünk, és egy évvel később megalapítottuk a Sádt Győző Alapítványt.
Mit tud a fia gyilkosairól?
Két évvel később fogta el őket a rendőrség, éppen május 4-én. Mindkettejüket életfogytiglani börtönre ítélték, de Donászi 2001-ben átvágta saját torkát a sopronkőhidai fegyházban. Bene a csillagban ül, 2014-ben szabadulhat.
Sosem akart vele beszélni?
Nem!
Fia emlékére alapítványt hoztak létre. Kiket támogatnak?
Nehéz szociális helyzetben lévő Corvinus-os hallgatókat. Annyi a feltétel, hogy a hallgató jól tanuljon, és aktívan vegyen részt az intézmény közösségi életében. Győző is ilyen ember (fiáról beszélve sosem használ múlt időt – a szerk). A napokban adjuk át az idei támogatásokat.
Hogyan élik mindennapjaikat?
Tavaly a férjem, s én is nyugdíjba mentünk, azóta az alapítvánnyal foglalkozunk, illetve az unokákkal. Győző halála után az első unoka érkezése volt az a pillanat, ami őszinte örömet szerzett. Ő is érzi, hogy különleges a kapcsolatunk. Kár, hogy ő már nem találkozhatott a nagybátyjával, Győzővel, de emlékét meg fogja őrizni.
Sütő Dániel
A Blikk 2010. május 20.-i számában Szemán László írt az Alapítványról
Segít a Sádt Győző Alapítvány
Az egykori budai Skálához közeli utcában Sádt Győzőt 1992-ben kivégezték. A közgazdászhallgató mellékállásban a Skálának dolgozott, akkor éppen váltópénzért indultak. Az egyetemista spórolt pénze 41 ezer 127 forint volt az alapja a Sádt Győző Alapítvány tőkéjének. A család és a barátok kiegészítették a pénzt és bejegyeztették az alapítványt. 1993-tól a kamatokból minden évben a Corvinus Egyetem azon pályázó hallgatóit támogatják, akik jól tanulnak, de rossz anyagi körülmények között élnek.
Idén 27 pályázóból 16 tanulónak ítélt meg különböző támogatást a kuratórium. 780 ezer forint kamatot és az egyetem egyszeri 60 ezer forintos támogatását osztották szét. Négyen 5 hónapra havi 15 ezer, ketten 10 hónapra havi 12 ezer forintot, tízen fejenként egyszeri 30 ezer forintot kaptak.
Aki támogatná az alapítványt, a www.sadtgyozoalapitvany.hu honlapon tájékozódhat.
A Stop.hu internetes magazin 2006. május 12-én közölte Szemán László írását a Sádt Győző Alapítványról.
"Az ostobák, az aljasok", mondta fia gyilkosairól az édesapa
„Munka, tisztesség, barátság, szeretet, hazám!” – ezek a szavak olvashatók Sádt Győző síremlékén, a Farkasréti temetőben. Az akkor 23 éves negyedéves közgazdász-hallgatót 1992. május 11-én gyilkolták meg. Életfilozófiája és neve a Sádt Győző Alapítványban él tovább.
Sádt Győző pedagógus szüleit akarván tehermentesíteni az egyetemi tanulmányai mellett dolgozott, mellékállásban a budai Skála Áruháznak. Havi négy és félezer forintos keresetét félre téve az akkor, 1992-ben még ritkaságszámba menő számítógépre gyűjtött. Már akkor felismerte, hogy leendő munkájához igen nagy szüksége lesz a komputerre.
1992. május 11-én reggel 6 órakor kezdett. Fél hét után főnöke átnyújtott neki egy köteg bankjegyet – 300 ezer forintot - , hogy taxival menjen el a Magyar Nemzeti Bankba és váltsa fel apróra, hogy 8 órás nyitásra legyen váltópénz.
Hét óra előtt tíz perccel az áruház közelében, egy mellékutcában egy lopott Zsiguli állta el a taxi útját. Bene László tüzet nyitott a sofőrre. Donászi Aladár feltépte a taxi hátsó ajtaját és közvetlen közelről hidegvérrel főbelőtte az egyetemistát. Sádt Győző azonnal meghalt. A taxisofőr túlélte az életveszélyes mell-sérülést. A két gyilkos csak üres pénzeszsákokat zsákmányolt. Győző holtában is ott szorította a bankjegyeket tartalmazó kis zsákocskát a combjai között.
Szülei már hazavárták a munkából, amikor az egyik rádió bemondta a szörnyű hírt. A család Győző fiókjában 41 ezer forintot talált. A nadrágja zsebében 127 forint volt. Némelyik fémpénzen még a fiú vére is rajta volt, amikor a rendőrök átadták azt a szülőknek.
Ma a Corvinus Egyetemen azt mondta az édesapa, Sádt Ede: „A gyilkosok azt hitték, az ostobák, az aljasok, hogy netán az előző napi bevételt viszik.”
A fiú után maradt pénzt nem tudták volna elkölteni a szülők, hiszen azt gyermekük kereste. Azt gondolták, Győző emlékének úgy adózhatnának, ha a pénzt – kiegészítve egy kerek összegre – egy alapítvány létrehozására használnák fel. Így is történt, 1993-ban bejegyezték a Sádt Győző Alapítványt. Az alapítvány tőkéjének kamataiból minden évben olyan „közgázos” egyetemistákat támogatnak, akik kiváló tanulmányi eredményeket érnek el, ám családi anyagi hátterük meglehetősen szűkös.
Így volt ez idén is, ma immár tizenharmadszor hirdettek eredményt a Corvinus Egyetemen.
Az alapítvány tőkéje az évek során több mint százötvenszeresére nőtt, közel 13 millió forint. Eddig közel 6 millió forintot tudtak szétosztani a pályázatra jelentkező egyetemisták között.
Ebben az évben huszonhárman pályáztak, és tizenegyen el is nyertek valamilyen támogatást összesen 580 ezer forintot. Öten egyszeri 30 ezer forint készpénzben részesültek, hatan fél-, vagy egy éves ösztöndíjat nyertek el havi nyolc, illetve tízezer forint összegben.
Az ünnepélyes eredményhirdetés után a díjazottak autóbuszra szálltak és, mint minden évben eddig, kilátogattak Farkasrétre, hogy fejet hajtsanak Győző sírja előtt.
A gyilkosok részben megbűnhődtek. Még Győző meggyilkolása előtt Győrben lelőttek egy rendőrt, majd a skálás gyilkosság után Székesfehérvár mellett két vadászt is. 1996-ban mindketten életfogytiglant kaptak. Bene László a szegedi csillagbörtönben, egyedül tölti az idejét egy cellában. Legkorábban 2016-ban szabadulhat. Donászi Aladár 2001-ben végrehajtotta magán azt a büntetést, ami korábban járt volna neki – Sopronkőhidán felakasztotta magát a cellájában.
Támogassa Ön is a Sádt Győző Alapítványt!
Május 20-ig lehet benyújtani a személyi jövedelemadó-bevallást. Ha valaki ezt még csak a napokban teszi meg, ne felejtkezzen el az adója egy százalékáról, amit felajánlhat a Sádt Győző Alapítvány javára is. Adószámuk: 18045123-1-43.
Ha valaki készpénzzel szeretné támogatni az alapítványt, az megteheti az alábbi bankszámlaszámon: Postabank Rt. 11991102-02132947.
Ne felejtsék el, hogy az alapítvány tőkéjének kamataiból jól tanuló, de szegény sorsú közgazdász egyetemistákat támogatnak. A tőke növelésével nőhet azok száma, akik támogatáshoz juthatnak.
A Zsaru magazin 2001. március 8-i számában foglalkozik Győző gyilkosaival és azok áldozataival.
Teszéri György cikkéből az édesapa nyilatkozatát idézzük.
Nem enyhül a fájdalom
Sádt Győző szülei és testvérei úgy határoztak, hogy alapítványt hoznak létre fiuk megtakarított pénzéből. Sok hónapon át, naponta hajnalban kelve szinte hangyaszorgalommal gyűjtögette össze a 41 121 forintot. Számítógépet szeretett volna vásárolni.
A család 70 ezer forintra kiegészítette az összeget, ez volt az alapítvány alaptőkéje.
A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem II-IV. éves hallgatóit támogatják jelenleg is, legutóbb 650 ezer forintot osztottak szét.
- Nem enyhül a fájdalmam, egyedül a munka tereli el figyelmemet - mondja Sádt Ede, az édesapa.
- Győző szüleit és testvéreit szerető, ritka humánus gondolkodású fiú volt Öt gyermekünk közül negyedikként született. Május 15-én látta volna el utolsó szolgálatát, és május 11-én történt a tragédia. Reggelente háromnegyed hét és fél nyolc között szállították a váltópénzt a Skálába a bankból. Ötezer forintot kapott ezen havonta. A végzetes reggelen a rádióból tudtuk meg, hogy támadás érte a taxit, amellyel a pénzt szállították. Röviddel utána a kórházban halt meg Győző, az orvos adta át személyesen a halálhírt, amint a folyosón várakoztunk a feleségemmel. Szerintem óriási hiba volt, hogy eltörölték a halálbüntetést. A Bene- és Donászi-féle bűnözők olyan véglények, akikre az emberekre vonatkozó jogok önmaguk hibájából nem alkalmazhatók.
A Hölgyvilág 2000. március 13-i számában Trizna István cikke az alábbi bibliai idézettel kezdődik:
"Mert tudja az Úr az igazak útját, a gonoszok útja pedig elvész." (Zsoltárok könyve 1. zsoltár 6.)
Először beszél a nyilvánosság előtt érzéseiről a híres-hírhedt skálás rablógyilkosság áldozatának édesanyja, Sádt Edéné. Zsuzsa asszonnyal 1992. május 11-én, néhány órával fia, Győző meggyilkolása után találkoztam először. Összeszorult torokkal csöngettünk be fotós kolléganőmmel a XI. kerületi lakásba. Vajon mit szólnak az áldozat szülei tolakodó megjelenésünkhöz? Segítheti-e a nyilvánosság a gyilkosok felkutatásában, nagyobb lesz-e a részvét, enyhül-e a gyász, ha kirakatba kerül? Meddig mehet el a sajtó a hírversenyre hivatkozva, hol van a tapintatlanság határa.
Sosem felejtem el azt a kínos negyedórát, amit akkor ott töltöttünk Sádtéknál. Győző édesapja zokogott. Egy hatalmas férfiember, aki nem tudja, nem akarja elrejteni, eltitkolni könnyeit, ziháló, szaggató miértjeit senki, a világ elől sem. Önkívületi állapotban volt. S mi, kéretlen látogatók, csapdában. Hogyan teljesítsük munkánkat, ha ilyenkor üresen hullanak a semmibe a részvét nem sokat segítő szemérmes szavai, s minden kérdés tapintatlan otrombaság, akárcsak a fényképezőgép.
Győzőről Zsuzsa asszony kezdett el beszélni. Huszonhárom éves, szép, okos, szorgalmas, a család szeme fénye. Egyetemista, negyedéves, kitűnő sportoló, aki azért vállalt pénzkísérést a Skálánál a tanulás mellett, mert tervei voltak, számítógépre gyűjtött, nyaralásra, most mi lesz a menyasszonyával, a már családtagnak tekintett szép Gabival... Most mi lesz? Hogyan tovább?
Fényképet keresett elő fiáról, s odaadta.
Mi nem készítettünk felvételeket. Egyet sem. Csak később, a Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában a diáktársak által állított emlékhelyről, a temetésről, amelyen fiatalok százai vettek részt.
Májusban lesz nyolc éve, hogy Győző nincs.
- Győző ma is köztünk van, és persze nincs. Ő pótolhatatlan. Amikor elveszítettük, és hetekig magunkba zárkózva vegetáltunk, mert megszűnt számunkra a világ, s akkor egy este ránk tört tizenhat éves Móni lányom, és zokogva, szinte hisztérikusan követelte, hogy szeressük őt, meg Gyurit mert ők itt vannak, s ez így nem mehet tovább. Rádöbbentünk, hogy nekünk feladataink, kötelezettségeink vannak.
- Amikor megtaláltuk Győző íróasztalában összespórolt 41 ezer 27 forintját, megkérdeztem a lányomat, mit csináljunk a pénzzel - kezdi Zsuzsa asszony a Sádt Győző Alapítvány történetét. - Sem Ede, a férjem, sem Gyuri fiam, sem Móni nem akart hozzányúlni a pénzhez. Nem tudtuk volna elkölteni. Az Győzőé volt, ő kereste. Amikor magunkhoz tértünk nagy fájdalmunkból, Ede ötlete volt, hogy a pénzből létesítsünk alapítványt, amely olyan fiatalokat támogat majd, akik azon az egyetemen tanulnak, ahol Győző, illetve, akik munkát is vállalnak a tanulás mellett. Reméltük, összejön...
És összejön. Az alapítványhoz hozzájárult a Skála Áruház, a Soros Alapítvány, barátok, kollégák, együttérző ismeretlenek. Ma több mint négymillió a törzstőkéje.
- Tavaly májusban tíz, az alapítványhoz pályázó diáknak 650 ezer forintot osztott szét a kuratórium - mondja némi büszkeséggel Zsuzsa. - Ede régi vágya teljesült, amikor végre rendszeres ösztöndíjat tudtunk osztani a pályázóknak.
- Sokat segít, hogy egyre többen tudnak az alapítványról, és az emberek támogatnak bennünket az adójuk egy százalékával. Fontos forintok ezek. Ha belegondolok, hogy tavaly 400 ezer forintot kaptunk ismeretlenek egyszázalékos adójából, beleborzongok.
A gyilkosok rács mögött vannak.
- Donászi és Bene életfogytig tartó büntetése véges. Tizenhat év múlva szabadulhatnak, ha jól viselkednek. Győzőn kívül még három ember élete szárad a lelkükön. És én nem tudok mit kezdeni a Gengszterfilmmel sem. A neves rendező a művészet eszközeivel boncolgatja, próbálja megfejteni Győző gyilkosainak lelkét. Titokban néztem meg a filmet, hogy a férjem ne is tudja. Jogilag rendben van a dolog. És ha kiszabadulnak?
- Aláírtam Tóth Mihály sárszentmihályi polgármester gyűjtőivel is, amit a halálbüntetés visszaállítása érdekében indított. Az ő fiát is Donásziék ölték meg. Tudom, nálunk már nem állítják vissza a halálbüntetést, de tiltakozom az ellen, hogy gátlástalan bűnözők elvegyék a gyerekem életét. Ez talán érthető...
A Reader's Digest 2000. februári számában jelent meg Trizna István cikke a Sádt Győző Alapítványról.
Ahol Sádt Győző emléke él
A hírhedt skálás rablógyilkosság során 1992 májusában, a budai Vak Bottyán utcában megölték Sádt Győző egyetemistát, aki pénzszállítóként dolgozott. A rablók megállásra kényszerített taxi ajtaját feltépték, és felszólítás nélkül lőttek. A súlyosan sérült rendész és a taxis túlélte a támadást, a 23 éves fiú azonban halálos fejlövést kapott.
Az 1995-ben elfogott és életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt Donászi Aladár és Bene László négy másik gyilkosságot és fegyveres rablást is elkövetett. Ők ölték meg 1992 novemberében Tóth Tamás sárszentmihályi polgármester 25 éves fiát is. Az expolgármester fia halála óta gyűjti a halálbüntetés visszaállítását követelő aláírásokat.
Tragédiájukat Sádték sem tudják elfelejteni. Fiuk íróasztalában 41 127 forint 30 fillért találtak a szülők. Győző számítógépre gyűjtött. Ebből a pénzből született meg a Sádt Győző Alapítvány, amelyet a Skála Áruház, a Soros Alapítvány, kollégák és barátok hívtak életre. Az alapítvány a Közgazdaságtudományi Egyetem azon hallgatóit segíti, akik a közösségi életben kitűnnek és a tanulásban kiválóak, de anyagi támogatásra szorulnak. Májusban tíz diáknak 650 ezer forintot osztott szét az alapítvány mondja Sádt Ede, az édesapa. Ötük egyszeri juttatást kap, míg a többiek szeptembertől tíz hónapon át ösztöndíjat. Fiam emléke él, hiszen tavaly 400 ezer forintot küldtek ismeretlenek az alapítványnak.
A Blikk 1999. május 10-i számában jelent meg Győzőről és az Alapítványról az alábbi cikk.
Pénzt oszt a skálás gyilkosság áldozatának alapítványa
Sádt Győző († 23) egyetemista gyilkosai filmsztárok lettek. Szomjas György Gengszterfilmjének főszereplői nem kapnak jutalékot sem a film, sem a róluk készült regény, a Nagyvadak után, tudta meg a Blikk. Sádt Győző emléke a róla elnevezett alapítványban él tovább.
A Skála pénzkísérőjeként dolgozó egyetemistát, Sádt Győzőt 1992-ben Donászi Aladár és Bene László hidegvérrel ölte meg.
A gyilkosokról könyv és film is készült.
- A család nevében is kikérem, hogy hollywoodi sztárokat csinálnak a gyilkosokból - tiltakozik Sádt György, Győző bátyja, aki szerint a whiskys rabló lehet korunk gengszterhőse, de Donászi és Bene nem.
A két gyilkos sem a könyv, sem a film után nem kap jutalékot, tudta meg a Blikk. Igaz, a szerzőknek az sem jutott eszébe, hogy a Sádt Győző Alapítvány javára átutaljanak akármilyen csekély összeget is.
- A fiam emlékére, az Ő megtakarított pénzéből a közgazdaság-tudományi egyetemmel együtt hoztuk létre az alapítványt - mondta Sádt Ede, Győző édesapja. - Halálának évfordulóján, május 11-én a kuratórium döntése alapján ezúttal is megjutalmazunk a kamat háromnegyedéből tíz jól tanuló egyetemistát.
650 ezer forintot osztanak szét. A tőke tavalyi kamatai mellett az egyetemtől 60 ezer, a Soros-alapítványtól 160 ezer forintot kaptak. Három egyetemista tíz hónapig havonta 10 ezer, kettő tíz hónapig 8 ezer forint támogatásban részesül. Öten egyszeri 35-40 ezer forintot kapnak. A Sádt Győző Alapítvány számlaszáma: Postabank 11991102-02132947
Sz.L.
Bence Péter írása.
Ma négy éve történt a tragédia. 1992. május 11-én, hétfőn, mint mindennap, korán ébredt Sádt Győző. A 23 éves fiatalember negyedikes volt a közgazdasági egyetemen. Szorgalmasan, jó eredménnyel tanult, készült a közeli vizsgákra. Hatkor leakasztotta a házukban lévő butik védőrácsát, amit este nyolckor kellett visszahelyeznie. Ezért a szolgáltatásért havi ezer forintot fizetett a tulaj. Úszott, kosarazott, edzett fiú volt és fáradhatatlan. Ezen a napon is szinte repült fölfelé a lépcsőházban, Elbúcsúzott a szüleitől: „Nemsokára itthon leszek" - mondta, és egy csókot nyomott édesapja homlokára. Ám soha többé nem tért haza.
Sietnie kellett, mert várták a budai Skálában, ahol egy évig dolgozott a pénzügyön, majd amikor felvették az egyetemre, tovább alkalmazták. Szerették a becsületes, pontos fiatalembert. Alkalmi munkát ajánlottak neki. Reggelenként a rendésszel ő ment a bankba a váltópénzért. Havi ötezer forintot kapott ezért a napi kétórás munkáért.
Frissen pattant be a taxi hátsó ülésére, ölében egy nejlonzacskó volt. benne 450 ezer forint, mellette üres pénzeszsákok az aprónak. A jól megtermett, szakállas főtaxis évek óta dolgozott a Skálának. Szerette ezt az állandó munkát, mert biztos fuvart jelentett. Győzővel jól ismerték egymást, matematikából korrepetálta a sofőr fiát.
Talán éppen erről beszélgettek, amikor a rövidebb út kedvéért az egyirányú Vak Bottyán utcába kanyarodott a taxi. Egy homokszínű Lada kezdett tolatni a szűk utcában. A taxi megállt. Ebben a pillanatban egy férfi feltépte a gépkocsi hátsó ajtaját, és minden felszólítás nélkül lőtt.
Február óta a pénzkísérők nem hordhattak fegyvert, ha félmillió forint alatti összeget bíztak rájuk. E furcsa döntés értelmében a csupasz kezét tudta a rendész védekezőn felemelni. Sádt Győzőnek erre a mozdulatra sem maradt ideje, a halántékát érte a lövedék. A sofőr kiugrott a taxiból, segítséget remélt a homokszínű Lada vezetőjétől, de onnan is lövések dördültek.
Győző életéért órákon át küzdöttek az orvosok, délelőtt 11-kor meghalt. Súlyosan sérült két társa életben maradt. A gyilkosok az üres zsákokkal menekültek el. A pénzeszacskó még a mentőben is Győző mellett volt.
Sádt Edének öt gyermeke volt. Volt, mert a tragédia után négyen maradtak. Az őszülő iskolaigazgató próbál uralkodni magán, de mégis könnybe lábad a szeme, amikor fiára emlékezik.
- Ezt a tragédiát. Győző értelmetlen halálát soha nem tudjuk elfeledni. A feleségem gyűjti az újságok tudósításait, ezerszer elolvassa őket, próbál választ keresni arra, amire nincs: miért kellett a fiunknak meghalnia?
Győző íróasztalának fiókjaiban, a ruháiban összesen 44 127 forintot és 30 fillért találtunk. Ez volt egy számítógépre félretett, spórolt pénze - mondja az édesapja. - Úgy gondoltuk, a kevés pénzünkből hozzáteszünk és alapítványt hozunk létre a közgáz tanulóinak. Az elképzelésünkhöz csatlakozott a Skála Áruház és a Soros Alapítvány, kollégák, barátok adtak kisebb-nagyobb összegeket. Most másfél millió forint a tőkénk. Évente 7-8 egyetemista pályázó kapott hozzájárulást a tanulmányaihoz. Olyanok, akik jól tanulnak, szociálisan rászorulók, és mint a fiam, dolgoznak is az egyetem mellett. Szerény vigasz, de Győző emlékét ez az alapítvány örökké megőrzi.
Tegnap a Közgazdaságtudományi Egyetem tizennégy tanulója vehette át a Sádt Győző-díjat. Délután a Farkasréti temetőben a családdal közösen virágokat helyeztek el a fiú síremlékénél.
A gyilkosok ezen a napon is megvacsoráztak, fegyelmezetten betartották a börtön rendjét és álomra hajtották a fejüket. Várják a szabadulást. A lelkiismeretük nyugodt, cinikusan úgy nyilatkoztak; az akadályt le kell küzdeni.
Mielőtt elfogták őket, Győzőn kívül még három embert végeztek ki.
